Kellemetlen, vagy inkább szomorú eseménnyel végződött a 2011 évi Országos Egyetemi és Főiskolai bajnokság Debrecenben. Kizárta a versenybíróság a női 4x400 m-es debreceni váltót. A váltó egyébként fölényesen nyert volna. Hogy is történt a dolog?

Így láttuk többen. Ökrös Laura volt az első futó és átadta a botot Bogdándi Virágnak, aki leejtette azt, majd felvette és tovább futott. Senkit nem akadályoztak, és kb. 3-4 másodpercet veszítettek (ez kiszámítható volt abból, hogy hirtelen legalább 25 méterrel elszaladt tőlük a másik váltó). A versenybíróság azt állította, hogy Virág nem vette át a botot. Az is elhangzott, hogy nem birtokolta. Az egyébként mindenki által elismert tények ennek ellentmondanak. A botot Virág elejtette, mikor átvette azt. Ekkor ráesett a lábára és onnan előre pattant a versenyző elé, valószínűleg a combjáról, és mintegy két méterre landolt. Ha Virág nem vette volna át a botot az nem kerülhetett volna a versenyző elé. Egy háta mögé esett botot nem lehet előre rúgni. A verseny rendben lezajlott senki sem óvott volna (nem is volt miért), mindenki korrektnek vélte a váltást; kivéve a leharcolt debreceni versenybírói gárdát ( Tisztelet a kivételnek!!! ). A vita során Laura azt mondta, hogy átadta a botot. Ami nyilván egyértelműen igaz, nem csak azért mert Laura egy közismerten abszolút korrekt fiatal hölgy, hanem azért is igaz, mert az Virág elé került. Csak Virág kezéből eshetett ki és kerülhetett kb. 8-10 méterrel elé. Lehet, hogy csak egy század másodpercig volt a kezében, de a kezében volt. 

Megdöbbentő volt, hogy a viharvert főbíró, akiről az újság régebben azt írta, hogy „visszakapta az atlétika” minősíthetetlen hangon vonta kétségbe Laura állítását. Nem úgy tűnt, hogy egy sportpályára való úriemberrel van dolgunk. Szerintünk az atlétika adja vissza valakinek ezt az embert. Ne rohangáljon ott többet karszalaggal. No de nem tehetett a csapat mást, beletörődött a bírói döntésbe, még ha igazságtalannak gondolta is azt. Végül is mindenki tévedhet. Korrekt sportemberekhez méltóan viselkedtek.
Nézzük mit ír a verseny szabályzat: „Ha elejti a botot a versenyző, neki kell felvennie. Botfelvétel közben elhagyhatja a pályáját, ha ezzel nem csökkenti a teljesítendő távot. Amennyiben betartotta ezeket a szabályokat, és nem akadályozott más versenyzőket, a bot elejtése miatt nem kell kizárást alkalmazni”. Hát ez elég egyértelmű. A verseny erkölcsi győztesei a debreceni lányok voltak.
De a történetnek még nincs vége. Jött az eredményhirdetés. Ennek során a bemondónak kötelessége lett volna bemondania, hogy az első helyen befutó debreceni váltót hibás váltás miatt kizárták. Kötelessége lett volna erről tájékoztatni a közönséget és a debreceni váltó tagjainak sportszerűen megadni azt az elismerést, hogy jól futottak, habár a váltásnál hibáztak. Ez nem történt meg. A bemondó egyébként is nagyon sok hibával konferálta a versenyt. A versenybírók tévedhettek, mindenki tévedhet. De a bemondás szükségességére két nagy múltú debreceni atléta is felhívta a bemondó figyelmét, az mégsem tette meg. Ez egyértelmű rosszindulatú tett volt. Jó lenne, ha ez az ember nem lődörögne többet az atlétikai pályán.

És még valami. A 4x400-as váltó során az első kört futották kimért pályán, nem 500 m-t mint a szabálykönyv javasolja. Igaz, a szabálykönyv azt is engedélyezi, hogy négy vagy ennél kevesebb csapat indulása esetén (a versenyen négy csapat indult) csak az első 100 m legyen kimért pályán. Arról viszont nem ír, hogy az is lehetséges, hogy 400 m legyen kimért pályán, ahogy ezen a versenyen történt. Ezt a megoldást már vagy 25 éve nem alkalmazzák, nem is engedélyezi a szabálykönyv. A szabálykönyv megjegyzése: „A 4x200 m-nél és a 4x400 m-es váltóknál, ha négy vagy annál kevesebb csapat indul, ajánlatos, hogy csak az első kör első kanyarját fussák kimért pályán.”
Lehet mégsem volt szabályos a verseny? Ebben az esetben nemcsak a debreceni női 4x400-as váltót, de a debreceni fő versenybírót is ki kellett volna zárni.
Szerintünk.

DAF

Hozzászólások