HÍREK

FITNESS-WELLNESS

BODY BUILDING

KERÉKPÁR

LABDAJÁTEKOK

VÍZISPORTOK

KÜZDŐSPORTOK

TÉLI SPORTOK

ATLÉTIKA

TORNA-TÁNC

EGYÉB SPORTOK

TÁPLÁLKOZÁS

PROGRAMAJÁNLÓ

FITNESS-WELLNESS

BODY BUILDING

KERÉKPÁR

LABDAJÁTEKOK

VÍZISPORTOK

KÜZDŐSPORTOK

TÉLI SPORTOK

ATLÉTIKA

TORNA-TÁNC

EGYÉB SPORTOK

TÁPLÁLKOZÁS

FÓRUM

FITNESS - BODY BUILDING

LEXIKON

FITNESS - BODY BUILDING

WELLNESS

KERÉKPÁR

TÁPLÁLKOZÁS

VERSENYEK

IFBB - VERSENYEK

FITNESS VERSENYEK

EGYÉB

VIDEÓK

IDŐJÁRÁS

Kerékpár

A kerékpár (vagy bicikli) egy emberi erővel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai fomáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják.
A „kerékpár” szó szinonimái: bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, kera.
A kerékpár felépítése és legfontosabb alkatrészei
Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormányszárközépcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, fogaskoszorú, fékek,  nyeregcső, nyereg, első váltó,  hátsó váltó, váltókarok, egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzők, csomagtartók, gyermekülések.

Váz
A kerékpár típustól függően különböző anyagokból készülhet:
•    acél: tartós, erős, hasznos élettartama több évtized, az acélanyag ötvözőitől (például króm, molibdén, mangán, nikkel) és a hegesztés varratminőségektől függően;
•    acél: olcsó, nehéz, alap kerékpárokhoz használják Pl: gyerek –és az 50e alatti kerékpárokon
•    crmo : acél alap,crom. molibdén, ötvözés-es viszonylag könnyű  tartós vázakat lehet készíteni, hátránya évek alatt az anyag elfárad és rugalmas lesz (versenysportban van hátránya).
•    alumínium: könnyű, scandium-al. szokták ötvözni igy nagyon erős ötvözet jön létre.
•    titán: könnyű, nagyon drága nehéz megmunkálása miatt élettartam szinte örök!
•    magnézium: ritka, drága,nagyon nehéz a megfelelő ötvözetet eltalálni,ezét váz alapanyagként nem igen használják már.
•    kompozit: más néven carbon, ultrakönnyű, speciális célokra, rendszerint versenyekre készült vázak anyagaként alkalmazzák (szénszálas kompozit), a vázanyag idővel elöregszik;
•    bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerősebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erős és rugalmas. Egyelőre kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.
Kerék
Fő részei: kerékagy, küllők, küllőanyák (niplik), felni, belsővédő szalag, belső gumi, külső gumi.
A felni a kerék U keresztmetszetű része, amely külső élein kialakított peremeivel rögzíti a gumiabroncsot. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag, kompozit anyag. Keresztmetszete szerint lehet szimpla-, dupla- és triplafalú. Előbbi könnyebb, utóbbi erősebb, keskenyebb keresztmetszettel is elérhető jelentősen nagyobb teherbírás. A belső tömlő szelepkialakítására is figyelmet kell fordítani, ugyanis a „tűszelepes” felnibe nem építhető autószelepes belső tömlő (csak utólagos furatbővítéssel).
A felni általában acél küllőkkel kapcsolódik a kerékagyhoz. A küllők száma, fűzése, kereszt- és hosszmetszete változatos.
•    A küllőszám rendszerint 3-tól 48-ig terjed.
•    A küllőfűzés történhet keresztezés nélkül (radiális), egy-, két-, három- és négykeresztesen, illetve ezek valamelyikének csavart fűzése.
•    A küllő keresztmetszete rendszerint kör, átmérője 1,5–4 milliméter között változatos.
•    A küllő hosszmetszete húzatlan (egyenes), egyszer, kétszer, vagy háromszor húzott.
•    A küllővég kialakítása is eltérő lehet. A legjobban elterjedt a félgömb, vagy lencsefejű, hajlított végű küllő, amely ezzel a kialakítással kapcsolódik (akad) az agyperem megfelelő furatába. Léteznek azonban csavaros peremű agyak is, amelyekbe csavarmenetes szárral rögzíthető a küllőszár (ez a küllőtípus mindkét végén menetes).
Telikeréknek nevezzük, amikor a küllők helyén egyetlen zárt felület van. Ennek hosszirányú légellenállása jobb, keresztirányú légellenállása viszont drasztikusan rosszabb, illetve a tömege is nagyobb a hagyományos, küllős megoldásnál. Kompozit keréknél a küllők is a felni anyagából készülnek.
A gumibelső és a felni között található a belsővédő szalag, ami megakadályozza a tömlő küllőanya általi kiszúródását. Jól összeépített kerekek alaptartozéka, a küllők csavarmenetes végei nem lóghatnak ki a küllőanyákból.
A belső tömlők szelepkialakításai eltérőek lehetnek: tűszelepes (szingo), autószelepes. Előbbi rendszerint versenykerékpárokon található meg kisebb tömege miatt, utóbbi alkalmazása viszont a túrakerékpárok esetében praktikus. Komolyabb kerekekben nem alkalmaznak belső tömlőket (angolul tubeless), viszont ez csak speciális „belső nélküli” felni és külső gumi esetén alakítható ki.
A külső gumi felniperemhez rögzülő eleme szerint lehet drótperemes és kevlarbetétes. Utóbbi kis tömegű, könnyen szerelhető és kis méretre tekerhető. Mintázat szerint lehet mintázat nélküli sima (angolul slick), vegyes használatú félsima és bütykös. Az abroncs méreteit az oldalára írt, nemzetközi szabványban rögzített szintaktikával jelölik: például 26 × 2,75 jelölésben előbbi szám az abroncs külső átmérőjét, a második tizedestört szám pedig annak külső szélességét mutatja. A belső tömlőt célszerű a külső méreteihez igazodva alkalmazni. Az abroncs oldalán fel van tüntetve a maximális tömlőnyomás is (bar-ban és psi-ben).
Kormány
Minden esetben kormányszárral (másik nevén stucnival) kapcsolódik az első villába.
A kerákpár felhasználási területeitől függően lehet:
•    egyenes,
•    hajlított,
•    triatlon,
•    bmx (flatland, street, dirt),
•    időfutam,
•    pálya.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 


« vissza